Fajtabevezető:
Egy olyan fajtáról szeretnék szólni, amit immáron 30 éve tenyésztünk hazánkban. Népszerűségét talán köszönheti annak is, hogy a 3 méret és 4 különböző színváltozat lehetőséget biztosít eltérő igényekkel és lehetőségekkel rendelkező kutyatartók számára a megfelelő kutya kiválasztásában. Minden méret és szín az FCI standard által meghatározott önálló fajtát képvisel. Mégis valamennyi méret és színváltozat külső megjelenésében, karakterében igen egységes képet mutat.

Ez azért is fantasztikus, mivel kialakulásuk nem a középméret lekicsinyítésével, illetve nagyításával történt. Őseik között mindenképpen meghatározó jelentőségük volt a drótszőrű pinschereknek. Közepes méretű, igen szívós, rettenthetetlen kutyák hírében álltak. A mai schnauzerek karakterüket mindenképpen nekik köszönhetik. Ezek lettek a későbbiekben a középschnauzerek ősei. Valószínűleg őket keresztezték többek között a Flandriai bouvierrel, ami a mai óriás schnauzerek őseit eredményezte.

A drótszőrű törpe pinscherek közül pedig kiemelték azokat az egyedeket, amelyek elképzeléseik szerint a mai törpe schnauzerek ősei lehettek.

Kinek ajánlanám?

Mindenképpen csak annak ajánlanám bármelyik méretváltozatot, aki képesnek érzi magát, hogy megbírózzék e fékezhetetlen életvidám rosszcsontokkal. A "fejük lágya" csak másfél-két éves korukra, nő be, addig bizony megesik, hogy az óriás kölyök boldogan apportírozza elém a nemrég elültetett rododendron bokromat, vagy éppen a termőre fordult 4 éves őszibarackfám esett áldozatul a felnőttek féktelen hancúrozásának.

Frissensült gazdik gyakran kérdezik, meddig kell várniuk némi javulásra. Tulajdonképpen életük végéig megtartják játékosságukat, nagyfokú apportképességüket, és ahogy okosodnak, úgy maradnak el a csínytevések.

Melyik méretet válasszam?

Ha valaki az óriás schnauzer mellett dönt, az számolhat egy 60-70 cm-es példánnyal. Fekete és só-bors változatban létezik. Igen intelligens, bátor kiállású, tettre kész kutyák, időjárással szemben ellenállók. Kiváló jelző- és őrkutyák, szeretnek úszni és futni, kényelmes kísérőkutyák. Természetük elég összetett. Az óriások nevelését, képzését az elmúlt években már kizárólag játékra és jutalomra építették.
Komolyan dolgozni csak egyéves koruk után lehet velük. Amennyire játékosak, annyira konokok is. Sok gazda ezzel nem tud mit kezdeni. Vannak, akik napirendre térnek fölötte és inkább nem követelnek. Felnőtt korra ezek a kutyák nehezen kezelhetők, inkább gondot okoznak, mint örömet. A másik véglet, amikor túl erős kézzel letörjük kutyánk önbizalmát. Egyik esetben sem azt a kutyát kapja a gazda, amit megálmodott. Minden esetben meg lehet találni a helyes utat, de kölyökkortól figyelnünk és irányítanunk kell kutyánk jellemének fejlődését.

Szemet gyönyörködtető látvány, ahogy egy kifejlett kan a szabadban végig pásztázza környezetét.
Ha már a látványról beszélünk, meg kell említenünk a fül- és farokvágás tilalmát, ami egyes európai országokban már elfogadott tény. A legrégebbi források is kupírozott fülű és farkú schnauzerekről szólnak. Sajnos a legjobban az óriás schnauzer fogja elveszíteni pl. hosszú farokkal a jellegét. Bízunk benne, hogy legalább a farokvágás tekintetében kivételt tesznek az állatvédők.

Aki úgy érzi, méretben talán kicsit túl nagy neki az óriás schnauzer, annak a közepes változatot ajánlanám, mely 45-50 cm. Ok is só-bors és fekete színben tenyészthetők. Talán mondhatnám, amennyivel kisebbek, annyival dinamikusabbak is. Mindenképpen erős kézre van szükségük. Rendkívüli sportkutya, fáradhatatlan futó. Manapság az egyre közkedveltebb agilitik gyakori szereplője. Közepes mérete, quadratikus felépítése rendkívüli gyorsasággal és irányváltoztató képességgel ruházza fel. Azt hiszem, igazán itt élheti ki játékos sportszenvedélyét a gazda és kutya egyaránt.

Oda kell figyelni, nagyon erős jellem, igazi egyéniség. Lakásban is jól tartható, de tényleg csak kiadós mozgatás mellett.

Napjainkban leginkább felfutóban lévő fajtánk a törpe schnauzer. Színét tekintve igen változatos, fehér~fekete, só-bors és fekete-ezüst változata ismert. Mérete 30-35 cm. Senkit ne tévesszen meg ez a kis méret. Nem egy hidegben vacogó, kiskabátot igénylő törpe fajtáról van szó.

A fajta fejlődése során igyekeztek kiszelektálni egyes törpe kutyákra jellemző tulajdonságokat (vékony csont, kicsi, golyó fej, dülledt szem, stb.). Mára egy masszív felépítésű, de elegáns megjelenésű és mozgású, igen megnyerő külsejű kutyává tenyésztették. Lakásban, többnyire ölebként kezelik őket. Szeretik is a kényeztetést, de lobbanékony természetük megmaradt. Azonban gyakran a külső ingergazdag környezet hiánya miatt kissé félénk, visszahúzódó természetűvé válnak. Szeretnénk, ha ez a tendencia nem ebbe az irányba haladna, hiszen a bátor, magabiztos fellépés a fajta egyik fontos tulajdonsága.
Milyen gondozást igényel a szőre?

Mivel szőrös fajtáról van szó, feltétlenül beszélnünk kell a szőrápolásról.
Ahhoz, hogy kutyánk szőre egészséges, szép fényű, jó minőségű legyen, ahhoz jó minőségű tápot kell, hogy etessünk. Itt talán megemlíteném, hogy vegyük figyelembe, milyen méretű kutyánk van. Valamennyi nagy tápcsaládnak egész sorozata van különböző méretű és korosztályú kutyáknak való tápból.

Ha már adott a szép szőr, elkezdhetünk rajta dolgozni. Tudnunk kell, hogy a schnauzer szőre tapintásra drótos, szakaszos érése pedig a szálkás szőrűeknél jellemzően váltódik. Kutyánkat tehát időnként meg kell szabadítanunk elhalt szőreitől.

A gazda feladata otthon a rendszeres szőrkefélés, mely fontos a csomósodás megelőzésében (fej-, lábszőrök), valamint az elhalt szőrök eltávolításában.
Ha kutyánkat szeretnénk kicsinosítani a kiállításon és fotókon látható módon, legalább az első időkben feltétlenül forduljunk szakemberhez. A schnauzer szőre szakmailag csak trimmelendő. Ez azt jelenti, hogy testén az érett szőrt speciális trimmelőkéssel letépjük, alatta pedig ottmaradt a fiatal, 1-2 cm-es, fejlődésben lévő szőr.

Kiállításon csak trimmelt, 3 cm-es szőrben lehet kutyánkat bemutatni. Ahhoz, hogy kutyánk folyamatosan jó szőrben legyen, kb. 1,5 - 2 havonta rendszeresen le kell trimmelni. Házi használatra gyakran géppel rövidre nyíratják kutyáikat. Ennek hátránya, hogy ahogy elkezd nőni a szőr, igen bozontos, rendezetlen lesz és ezen a trimmelés nem, csak az újabb nyírás segít. Só-bors színű kutyáknál pedig tényleg bűn a nyírás, mert szép színét is teljesen elveszíti kutyánk.

Talán zárásként még annyit írhatok kedvcsinálásként a fajtához, hogy érdemes megkérdezni schnauzer gazdákat is. Én azt hiszem, mindannyian nagyon büszkék kutyáikra és nem igazán hajlandók más fajtához nyúlni.

Köszönöm figyelmüket!